1000 éve tervezzük a csoporttal, hogy készítünk felvételt a futásról, hogy kívülről lássa magát mindenki és az edző ez alapján tudjon segíteni a helyes technikában.
Végre eljött ez a nap is, egész sokan voltunk és elölről-oldalról csináltunk gyors és lassú futásról is felvételeket, ezeket majd belassítjuk és mindenki megnézheti magát 😀
Én személy szerint nagyon kívánCHI vagyok a január óta gyakorolt technikára, hogy hogy is néz(ek) ki, én jónak érzem, de ettől még bármi lehet.
Reggel is kellett volna mennem, de annyi a munka, hogy nem tudtam elszabadulni, így edzés előtt két órával mentem le kocogni, persze nem siettem el, majd jött az edzés, szóval nem kell majd altatni.
23 km gyűlt így összesen, a tempó edzés előtt 6:10-6:20 között lehetett, az edzés meg edzés 😀
Monthly Archives: július 2015
Háh, hát ez a mai meg mi volt?
Tegnap ugye sikerült egy tökéleteset futni. Ennek megfelelően a maival kapcsolatban nem volt sok elvárásom, sütött is a nap, a bemelegítést is kicsit elkummantottam és mentálisan még jobban kivoltam a mai nap után, mint tegnap. Az első kilométeren éreztem is a melegebb időt, pulzus 150 felett jóval és a lábaimban még éreztem a tegnapot.
De láss csodát 5:36-os első kilométer és ahogy bemelegedett a futóműven a légzésem is helyreállt, pulzus ugyan maradt 150-160 környéke, de ment a tempó. Csak lestem 3 km-nél, 5 km-nél, gondoltam hát menjen ameddig megy. Nem fogjátok kitalálni, végig ment 😀 Sőt 😀
Igaz féltávnál meg kellett állnom kis vízért, de utána talán még jobb volt. Sajnos a vizes póló megtette hatását, erre valamit ki kell találnom, mert a fehér pólómon kifelé még nevettek hazafelé meg szörnyűlködtek 🙂 Túl az 1800. km-en!
17.2 km | 1:34:01 | 5:27 / km (158-as átlag pulzus)
Két szó: tökéletes futás
Itt az eredménye a lazább múlt hétnek. Igaz csak kilométerben volt lazább, a tempó megvolt, de a hétvége pihenéssel telt. Mostanság esélyem sincs eljutni reggelente, így estére maradnak a futások, amit a szénhidrát feltöltés miatt annyira nem bánok. Látva a heti edzéstervem, ketté kellett szedni a keddet, mert egyben sok lett volna, így a mai hajtós nap után este hétkor nekilódultam.
Tökéletes időjárás (szemerkélő eső), tökéletes hőfok, tökéletes ruházat, tökéletes zene, tökéletes tempó és ami meglepetés: tökéletes pulzus.
Fatima Haji mixével indultam utamra, mindjárt egy éppen 6 percen belüli nyitánnyal amit sikerült úgy fokozni, hogy 148-as átlagpulzus lett a vége, a tempó pedig 5:46 / km a 17,2 km-es távon. A lábaim teljesen lazák voltak végig, maximálisan tudtam kontrollálni a dőlést, olyan finom eltéréseket is megéreztem amire eddig vagy nem figyeltem eléggé mert volt más bajom vagy most kezd beérni a lassan 7 havi munka. A talajfogás minden esetben ugyanúgy, pörgetve a lábakat, a bokával szabályos köröket leírva, ahogy írva vagyon nah… Óriási volt tényleg.
Kifelé menet naplemente az esőben, hazafelé pedig egy hatalmas földig érő szivárvány, mint egy befutó kapu állt az Alföld közepén, de nem is mondom tovább mert már ezt sem hiszitek úgyse 🙂
Esti edzés a csoporttal
Sajnos ma se voltam 100-as napközben, legalábbis a lábaim, nem értem, ma is feszültek, pedig a tegnapi esti 23 km jól esett. Az edzésre éppen odaértem, a bemelegítő kör után úgy éreztem képtelen leszek normális edzésmunkát csinálni.
4x1000m volt a feladat úgy, hogy 100m gyors 100m lassú, az ezresek között 3 perc pihi. Nekem 4:50-et mondott az edző, ekkor addig kacagtam, míg rájöttem komolyan gondolja. K*rva meleg volt, száraz a levegő, tapló lett a nyelvem a körök végére, hogy hogy nem tudom, de ezek lettek: 4:47, 4:47, 4:45, 4:42.
Utána jött még a finomság, felülések meg fekvőtámasz meg planking meg négyütemű fekvő, hát ezekben nagyon béna vagyok, próbáltam poénkodással elütni az időt, ilyet akkor csinálok, ha valami rohadtul kellemetlen szituba kerülök grin hangulatjel Ez az volt. Tudom kellene ezekre is időt szánni, egyszer majd lesz olyan is. Talán.
6 km gyűlt ma, ritka gyenge hét lesz, hétvégi hosszú is ugrik úgy néz ki, de nincs is erőm többre.
Pólóavató
Katasztrófális állapotban voltam Baja óta. Se fejben nem voltam képes nekilódulni, a lábaim dagadtak voltak és feszültek, holott annyit nem vett ki az a bajai móka, nem értettem a dolgot, de már tovább nem húzhattam.
Mivel a kedd reggelit kihagytam, holnap reggel meg nem tudok menni így összeraktam és megpróbáltam egyben két órát kocogni. Szerencsére társat is találtam a hülyeségben Klisics Sándor személyében, este nyolckor kezdtünk el körözni a pályán, mivel itt kellő mennyiségű vízlelő hely található. Kicsivel a vége előtt pár Hariboval biztosítottuk be energia ellátásunkat és egy nagyon jó tempójú futás lett belőle. Soha nem gondoltam volna, hogy egyáltalán menni fog, nem hogy így.
Nekem az oda vissza úttal együtt:
23 km | 2:22 | 6:12 / km
A póló pedig magáért beszél, sajnos vizesen ez is teszi a dolgát 😀
A Főnix futása
„Legendái szerint a főnix 500, 1461 vagy 15 294 évig élt (attól függően, milyen eredetű forrásban olvasunk róla). Legismertebb leírása szerint a főnix gyönyörű vörös-arany tollazatú hím madár, mely élete végén fahéj-ágacskákból fészket épít, meggyújtja, és vele együtt porrá ég. A hamvakból ezután egy új, fiatal főnix születik, amely bebalzsamozza az öreg főnix maradványait egy mirhából készült tojásba, és eltemeti Héliopoliszban, a „nap városában”.”
Idénre két rendezvényem maradt amire eljutok, mind a kettő a FuTeam bajai 6 órása. Ma volt a nyári forduló és ennek megfelelően meleg volt. De nem akármilyen meleg, hanem A MELEG. Harmadfokú hőségriadót adtak ki szombatra, így a 10 órás rajtra már mindenki kellően izzadt csak attól, hogy állt.
Ekkor kezdtünk el futni.
Az edzővel megbeszéltük, ne nagyon hagyatkozzak a pulzusomra, mert melegben úgyis magasabb, próbáljak 6:30 körül menni amíg bírom. A közös fotózkodás után szinte azonnal jött a rajt, de én még kavartam hogy vigyek-e kulacsot a 2.7 km-es körre vagy ne, a kocsiban volt az övem, kulacs a kezemben, mindegy, mondom legyen nálam. Így 30 méter után megálltam és felcsatoltam az ezer éve nem használt övem. Izót vittem első körben magammal. Ez a kis közjáték, hogy hogy fogok frissíteni mikor mennyit, ki segít, mikor és hogy kicsit kaotikussá tette az indulást, 2-3 körig kicsit szét is voltam esve fejben, aztán kellő ritmusban csináltam a dolgom amiért jöttem. Két kör után csurom víz volt a pólóm, le is vettem, értelmetlen volt magamon tartani, mert megint a csecsem bánja. Fehér sapka volt a fejemen, vizesen azt gondoltam kellő hűtés lesz.
A pályán állt a levegő. Az a levegő, amiben oxigén nem sok volt. Az első egyenes utáni kanyarban azon az egy helyen fújt a szél vízpart ide vagy oda, utána ráfordultunk egy újonnan aszfaltozott részre, amit végig sütött a nap. Ott szerintem konkrétan 50 fok lehetett ha nem több, felülről a nap, alulról az aszfaltból ömlött a meleg. Egy óráig nem is volt vészes, bár nem ittam ki a fél literes kulacsom, ekkor gyorsan megittam és vízzel töltöttem fel, ittam egy új turmixot (szar íze lett, de jó lesz majd még a következő próbálkozásra). A víz jobban esett + locsolásra is tudtam használni, mert addigra már konkrétan kezdtem főni a saját levemben. A második óra vége felé kezdtem érezni, hogy valami nem jó. Egy mellettem futó sráctól tudtam meg, hogy 6:40 a bruttó átlagunk, hiába no, meg kellett állni csippantani a kört, gyors fürdés a ládákba kihelyezett vízben, kulacs feltöltés és utána tovább, így csak álom maradt a 6:30 / km. A sapkám alá tett jég szabályosan égette a fejemet, de kellett a plusz hűtés, a víz kevés volt. Amíg folyt rám a kulacsból addig jó volt, de utána mintha ott se lett volna. Nem bírtam gyorsabban futni és bár a lábaim bírták, kezdtem érezni, valami gáz van, nagyon enyhe émelygés, fejben szétesés és társai. Ami már volt ugye nem egyszer. Hamar kiderült, hogy az anaerób zóna megtette hatását, kevés volt a cukor, leesett picit. Ekkor gyors szőlőcukrozás, víz, víz és víz és mentem még tovább, de nem és nem, fejben nem állt össze onnantól, itt fel is adtam az 50 km-es tervem. Rá fél órára azt is hogy végigfutom.
Közel három órája tartott a „bulifutás”, meg kellett állnom és ki kellett találnom mi legyen. Ettem zsíros kenyeret, málnát, szedret és ittam ittam ittam, a sok víztől már fájt a hasam, de három óra után még mindig jele se volt a pisinek ami nem jó. Tudtam ezt, de szerintem egyszerűen nem tudott annyi felszívódni amennyit kiizzadtam, így kezdtem szép lassan ki is száradni. Ez a jó 20 perces szünet rendbetett annyira, hogy a nap elé húzódó felhők oltalma alatt újrakezdjem a menetet. Számoltam, hogy olyan 16 km-t kellene menjek a maratonig, annál több kizárt, hogy menne. Nekikezdtem, de immáron a saját tempómban a pulzusom a lehető legalacsonyabban tartva. Mivel a lábaimnak nem volt baja, így ment is, jó 7 perces ezrekkel, de köröztem újra. Ittam, locsoltam, a kör közepén volt egy kút, ott szabályos fürdés volt, a cipőm már az első óra után csurom víz volt, cuppogtam benne, féltettem kicsit a talpam, mert elkezdett fájni, de ilyenkor nem veszem le a cipőt inkább, mert tuti nem venném vissza 😀
Volt hogy egy kört elsétáltam, az jó fél órás lett, de minden hiábavaló volt. A tartalékaim kiürültek, a lábaim kezdtek fájni és lassultam még jobban, már jócskán sétáltam a körökben, az addigra feljövő felhők és villámlás se tudott jobb belátásra bírni. 5 óra 40 perc után, már esélytelen volt egy újabb kört befejezni, abbahagytam a dolgot, 15 kör, 40.5 km után.
Nagyon-nagyon minimális csalódottság természetesen volt bennem, de próbáltam kigyűjteni mire volt jó ez a futás és tanulni belőle. Egy hétvégi hosszú edzésnek, extrém körülmények között mindenképp megérte és ismét sikerült jó döntés hozni 3 óra után, kellett a pihenő és képes voltam újrakezdeni és utána még jelentős mennyiségű kilométert gyűjteni. Örülök, hogy belevágtam, tapasztalat, tapasztalat, tapasztalat + átléptem az idei 1700. kilométerem 🙂
Úgyhogy ma én voltam a Főnix – aki ugyan a nap által – de hamuvá égett, majd poraiból újjászületve még mentette a menthetőt.
Esti edzés a csoporttal
Utolsó átmozgató a szombati katlan előtt. Elvileg laza 8 km lett volna a feladat, de mikor meghallottam mi a többieké, kedvet kaptam, persze nem az egészre, csak egy részére.
Háromszor 10×100 méter volt a feladat nekik, egy tizes sorozatra jónak éreztem magam, hiba volt 🙂 🙂 Azt hittem ottmaradok. 50 másodperc volt 100 méterre pihivel együtt.
Természetesen sikerült bekezdeni 15 másodperccel, onnantól tüdőm se volt, a többit 19-21 közé futottam, de alig vártam hogy vége legyen. Egyet kellett szúró tüdő miatt elkocogni.
A továbbiakban csak kocogtam, próbáltam úgy kalkuláni, hogy szombaton lépjem át az idei 1700. kilométerem, sikerült is, 1699.4-nél tartok, szóval tuti meglesz 😀
Egy nem sikerült edzés :)
Ez már pihenős hét (lenne), készülni, pihenni a szombati hat órásra. Hát… nem nagyon sikerült 🙂
Este tudtam nekilódulni, másfél óra volt a feladat, kocogás, gondoltam lemegyek a pályára, ott kis nyújtás, ivás, majd 7-8 nagy kör kényelmesen és hazakocogás.
Hát a pályára jutás hat percen belüli lett, ott egy ad-hoc futótársra akadtam Endre Szőke személyében, akivel beszélgetve megcsináltuk a 8 kört, persze azt se annyira lassan. Mire végeztem a család is végzett a közeli játszótéren, bringával voltak, hazakísértem őket, ami megint csak minden volt csak lassú nem (nagyobbik gyerekbe erős a versenyszellem, lenyomott a bringával) 😉 Első nap a chia maggal és tessék, kész a baj 😀
Nem baj, a csütörtöki edzést tényleg csak kocogni fogom és sok sok sok pihenés.
15.5 km | 1:24 | 5:27 / km
Fáradt edzés
Ez a kép annyira igaz volt mára, hogy majdnem edzésre se mentem le. Reggel alig bírtam felkelni, nyomott voltam egész nap, itthon hagytam a kulacsom, a géleket amiket ígérgetek ezer éve, de rávettem magam. Demokratikus edzés volt ma, 3 km bemelegítés után lehetett választani egyben 7 km nem beszélgetős vagy 5×1000 méter közte 2 perc pihivel.
Utóbbit választottuk, nekem 5 percen belül kellett az ezreket teljesíteni. Kaptam magam mellé nyulat is mint a végén kiderült, meg is lett az eredménye: 4:35, 4:26, 4:33, 4:24, 4:22. Az utolsó vége már nem esett jól…
Hétvégén egy 25-ös átmozgató és utána pihenés Bajára!
Trappoló villámlajhár aka. Csatakos
Mai feladat: 2 óra futás, benne 4×2 km erős (5:10-re), közötte 2 km kocogás. Előtte utána bemelegítés-levezetés. Ezen héten én vagyok a pesztra az ovi szüvetben így csak este volt lehetőségem menni, bár ahogy néztem tök mindegy mikor megyek: KATLAN.
1. feladat: bemelegítés. Azt mondják akkor jó, ha megindul a verejtékezés. Felöltöztem és kisétáltam a 3 métere lévő kapuhoz. Örömmel konstatáltam, hogy megindult a verejtékezés, így indulhattam is kocogva a pályára 😀 Lassan kezdtem, nem is volt vészes a meleg, míg oda nem értem. Megálltam és kb. 1 liter víz jött ki rajtam 10 másodperc alatt, éreztem, ez durva lesz. Volt olyan gondolatom is, hogy inkább csak kocogok, lehetetlenség ebben az időben munkát végezni, de mondom csak meg kellene próbálni, megy ameddig megy.
2. feladat: 4×2 km erős. Nekilódultam az elsőnek, jobban ment mind gondoltam, vége, 9:41… hogy? nemtom.
Az erősek közötti 2 km kocogásból az első kört elcseréltem ivásra a közeli kútnál, muszáj volt hűtenem az erősek után, majd kocogtam 1 km-t és jött a következő.
10:19…na ez már igen, kényelmesebb is volt, ivás, kocogás, megy még egy.
10:18…így kell ezt csinálni, ivás, kocogás, utolsót már csak megpróbáljuk.
9:52… ahan, valahogy így jött ki akkor az első is. 🙂
Azért az látszik, hogy az egész napos szénhidrát feltöltés, szotyival, másfél adag paradicsomos húsgombóccal, fagyival reggelire érződött, erőteljesebb voltam mint reggelente éhgyomorra. Hazakocogtam és azóta is izzadok…ülve. Szerintem aludni is vízágyban fogok.