Essünk túl a jó híren: a 100+ kg-os, szandálos kategóriában most sem találtam legyőzőre! Ennyi elég is… szevasztok!

A többi része már nem ilyen rózsás a dolognak 🙂 Szomorú alkalom hogy billentyűzetet ragadok, 10 év után az első alkalom hogy egy versenyen nem a leghosszabb távon indulok… ez van, puding lettem már fejben is, oda se merek állni a pöcsméregetésre. Továbbra is nagyon kedvelem a szegedi U.R.H. által szervezett versenyeket és mivel azt se tudom mikor voltam utoljára versenyen adta magát hogy jöjjek erre a terepfutó eseményre. Álltam már itt összetett dobogón is 50 km-en (igaz nem jött el senki rajtunk kívül Mátéval) meg nem is tudom hányszor teljesítettem az 50 km-t, most a második leghosszabbra, a 28 km-re jöttem. Gondoltam ennyit valahogy összekaparok. Hát szó szerint kaparás lett belőle, de meséljék el a szerveim és testrészeim ezt az „élményt”:

Rajt előtt

Agy: ez tök jó lesz, ne fossál, az idei alig 400 futott kilométeredben voltak jó pillanatok, persze koránt sincs olyan állóképességed, de ennyi kell most a hétvégére!
Gyomor: majd 3 km-enként kérek kólát vízzel, kör végén 7 km-nél meg valami szilárdat, szeretem ilyenkor a sajtos virslis kiflit meg hátha lesz dinnye!
Agy: jól van oké, mint a múltkor az fasza volt úgyis.
Termosztát: haladni kéne mert kezd meleg lenni…
Agy: nyugi már még el se kezdődött már de hisztizel, szokjál hozzá, a fele a pályának a gát tetején van ha kisüt a nap #mindmeghalunk.
Lábak: ez volt a bemelegítés? fasza, nem ígérek semmit…

Első kör

(200 méter után)
Lábak: csak szólok, hogy a bal comb forgód már most fáj.
Agy: mitől? most indultunk!!
Lábak: meglepetés!
Agy egyre nagyobb része: te, amúgy kurvára semmi kedvem ehhez…
Agy kisebbik része: kussolsz, nyomjuk, kell egy kis futás, alig csinálunk valamit mostanában!
(Letérve a gátról irgalmatlan kavicsos, murvás rész)
Agy kisebbik része: lejtőn szoktunk futni nem? Legalább ott…
Talpak: normális vagy? nézd már mekkora sziklákon kell egyensúlyoznom, fáj mint az állat!
Agy nagyobbik része: látod, hagyjuk a francba mondom, ha tovább csinálod végig blokkolni fogom a szerotonin termelést, nekem te örömködj itt.
Agy kisebbik része: na, ez így nem lesz jó, sétáljunk…
Lábak: de hát most indultunk, nem mentünk még 500 métert, jó mindegy, bennem van erő csak szólok, itt minden ok…
Agy kisebbik része: köszi, legalább te…

(Betérve a kavicsról az erdőbe)
Agy nagyobbik része: na jó ha annyira akartok futni, menjetek… idióták.
Lábak: végre, 6 perc közepe-eleje! Nyomjuk!
Termosztát: na itt fasza idő van, nem akarsz itt maradni? Bár most hogy nézem ordenáré pára van, inkább húzzál a francba!
Lábak: megyünk-megyünk nyugi.
Talpak: itt jó a talaj is, bírjuk!
Agy nagyobbik része (1 km után): na jó, ennyi volt, séta csicska 🙂
Agy kisebbik része: heh?
Lábak: heh?
Agy nagyobbik része: mondom séta, nincs kedvem hozzá…
Húgyhólyag: szólhatok?
Agy kisebbik része: kuss! Tartod!
Húgyhólyag: ok 🙁
Agy kisebbik része: menjünk már könyörgöm…
Agy nagyobbik része: na jó…

(Visszaérve a rajthoz a kör felénél)
Gyomor: vizet! vizet!
Agy kisebbik része: kapod nyugi… kólát is
Lábak: faszom, most lépcsőn fel a gátra?
Agy kisebbik része: ahan, nyomjad, azt mondtad van erő…
Lábak: hátööö… erre nemigazán.
Gyomor: megy az energia mindjárt!
Szív: a pulzus jó, gyártsad de izibe a delejt!
Termosztát: itt faszán meleg van, nem akarsz sétálni inkább?
Agy nagyobbik része: DE!
Agy kisebbik része: ne már!!! jó de akkor csak kereszteződésig…
Agy nagyobbik része: ott egy tábla utána 10 méterrel, inkább addig 😉

(A táblánál)
Agy kisebbik része: na próbáljuk meg…. van egy láda kitéve hideg vízzel, ott hűtjük magunkat kicsit, addig legalább kocogjunk el!
Agy nagyobbik része: na jó…
Termosztát: haladj már…
Lábak: én nyomom látod, erő még mindig van…
Agy kisebbik része: persze bazmeg, nem jöttünk még 5 km-t…
Húgyhólyag: ööö srácok!
Agy kisebbik része: kuss!
Húgyhólyag: ok 🙁

(Le a gátról, visszatérve a sétányra, hűvösbe)
Termosztát: na ez király, nyomjuk meg…
Agy nagyobbik része: na, menjetek…

(Két kilométerrel később)
Agy nagyobbik része: séta!
Agy kisebbik része, lábak egyszerre: DE MIÉRT?
Agy nagyobbik része: csak…
Agy kisebbik része: faszom…

(Végre első kör vége, már csak három, de fingom sincs mit keresek itt, nem értek semmit, ha akarok tudok futni, de alig akarok)
Gyomor: vizet, kólát, valami szilárd kaját, sótablettát, bármit!
Agy kisebbik része: itt van, kérem a tápot, le kéne nyomni valahogy az agy nagyobbik részét!
Húgyhólyag: csak szólok, hogy ez már több annál, hogy elhasználjuk mint izzadtság, ütemezz be egy pisát…
Agy nagyobbik része: úgysincs kedvem futni, végre meg lehet állni…
Agy kisebbik része: jaj ne már… jó, mindegy de utána futunk?!
Agy nagyobbik része: jó.
Lábak: én még bírom, nyomjuk!
Talpak: itt sincs semmi extra…

(Annak ellenére hogy már fejben kicsit jobban lettem, továbbra is felváltva futottam és sétáltam mindenféle ok nélkül…)
Végbél: hé, itt egy fing, ettől jobban leszel!
Segglyuk: meg ne próbáld, még torlasz van, kéne szarni inkább…
Agy kisebbik része: na jó mostmár elegem van, mindent kitaláltok, csak hogy futni ne kelljen, tartsad, most végre tudtunk menni 2 km-t 6 perc elejébe, mindjárt vége a második körnek…
Agy nagyobbik része: csak szeretnéd 😀
Agy kisebbik része: ahh megint séta, nem hiszem el…
Lábak: nem unjátok még?
Agy nagyobbik része: nope… 😀

(A harmadik körre már erősen sütött a nap a gáton, gondolhatjátok mennyit segített)
Termosztát: hol az a kurva láda a vízzel???
Agy kisebbik része: megyünk nyugi itt lesz mindjárt, 700 méter…
Segglyuk: csak szólok hogy a kört nem fogod tudni befejezni ezzel a csomaggal!
Agy kisebbik része: oké, kör felénél akkor szarunk, nem hiszem el, még ez is, srácok nem segítetek!!
Talp a kavicsos részen: kezdem unni, rohadt hegyesek keress már valami simább talajt…
Agy kisebbik része: nincs, kuss, csináld a dolgod!
Lábak: hé, ne beszélj így vele, ő legalább hozza a legjobbját, nem úgy mint a másik részed… vegyél végre egy kurva cipőt!!!
Agy kisebbik része: jó, igaz, bocs, inkább sétáljunk akkor mert tényleg nem lehet menni semerre…
Agy nagyobbik része: jól csinálod ifjú tanítványom 😀
Termosztát: tűz ez a szar, haladj már be az erdőbe ha kérhetem…

(Az erdős rész úgy ahogy eltelt kisebb civakodásokkal, visszaértem a kör feléhez)
Gyomor: hé, hova mész, kell a kalória tudod!!
Segglyuk: most én jövök, sebesfosat érkezik az első vágányon!
Agy kisebbik része: gyomor, víz van, érd be azzal…
Gyomor: Király 🙁
Agy kisebbik része: át kell másszak a gáton fel és le, nincs az az isten hogy visszamenjek a frissítőasztalhoz, vizet kapsz szarás után.
Termosztát: kurva meleg van a gáton, sokat igyál!
Gyomor: ne!! csak lötyögni fog….

(persze sokat iszok, de a gát tetején már alig tudom magam rávenni a kocogásra, alig várom a ládát a vízzel, ami mellett egy közkifolyó van, ott valamivel jobban felfrissülök, az erdei sétányon visszfelé végig felváltva megint kocogás és séta)
Lábak: hát nem azért, de nem kéne többet edzeni? kezd fogyni belőlem a szufla…
Agy kisebbik része: De 🙁 egyszer még fogunk edzeni meglásd…
Agy nagyobbik része: HAHAHAHAHAHAHAHA!! A lófaszt!
Talp: kéne valami mert csak csúszkálok a saruban…
Agy kisebbik része: Tudom, már csurom víz a ruha, folyik lefelé, nem tud megszáradni, bocsi…
Húgyhólyag és segglyuk: itt minden oké!!
Agy kisebbik része: Még szép, egy kör van, nektek kuss mostmár!

(Visszaérek a harmadik kör végén is eszek iszok)
Szem: jé, dinnye, gyomor kérsz?
Gyomor: nyomjad tesa, miért csak most vetted észre? de kóla és víz is kell!
Agy kisebbik része: utolsó kör jön, vigyázzba áll mindenki és csinálja a dolgát, 7 kibaszott kilométer az egész!
Lábak: tele a tököm az egésszel, majd ha többet edzzel jobb lesz, most örülj ha kocogni bírok
Talp: én még mindig csúszkálok, plusz a szar kavicsok már nagyon fájnak, óvatosan lécci…
Agy nagyobbik része: én már meg se szólalok, az én munkámnak itt vége…
Agy kisebbik része: na… végre
Termosztát: mondtam már hogy kurva meleg van a gáton?
Agy kisebbik része: az bazdmeg… mindjárt itt a láda a vízzel… de mindegy, legalább úgyn éz ki 4 órán belül sikerül végezni 🙁
Agy nagyobbik része: mit vártál, örülj hogy végig tudtál menni…
Agy kisebbik része: hát mondjuk nem sokat segítettél…
Agy nagyobbik része: trollolóóó, szokjad tesa, most így tartotta kedvem…
Agy kisebbik része: menj a picsába

(Sikerült befejezni a kört, 4 órán belül végeztem szaros 28 kilométerrel)
Lábak: amúgy annyira nem vagyok szarul, csak sok volt egyszerre
Talpak: így hogy a gát tetején megszáradt a szandál egész jó volt végül… legalább volt kis bőrradír
Gyomor: itt fasza minden, toljál kis kalóriát aztán uzsgyi haza…
Agy: hát legalább ez pozitív, hogy a frissítés megint jól ment…

(Átsétálok a gáton a kocsihoz…)
Szem: mondjuk a kocsi végig tűző napon állt…
Termosztát: na ne….
Agy: jólvan, még jó a klíma, így csurom vizesen nincs is jobb!
(tüdőgyulladás likes this… nyugi nem lett bajom…. remélem :D)

Tudom hosszabb a szokásosnál, hidd el többször átgondoltam hogy nem-e kéne csak egy rövid összefoglalót írni 🙂 de aztán ahogy ma a gáton és a susnyásban is, így itt is a nehezebb utat válaszottam, ilyen formátum még úgysem volt 😀

U.R.H. 50mHz – 28 km – 3 óra 52 perc, de teljesítve