Bár mit is reméltem, kb. ezt. Hétfőn kezdődött levertséggel, rossz közérzet és jobb lábfej fájdalom, de sétálva is sántítottam úgy. Utána jött a jobb combom majd szépen lassan ahogy múlt a rossz közérzet úgy lett egyre rosszabb különböző izületeknél, csukló, váll, boka és szépen az izmok is égtek. Mintha egy konstans izmláz gyötört volna, de durván, főként az alkarokban, az ujjak mozgatása is fájdalommal járt…
Így gondolhatjátok, hogy a héten nem is voltam edzeni, kipróbáltam az algopyrint, bengay-t, l-carnitine-t, magnézium dögivel semmire sem reagált. Már majdnem doki lett volna mire péntekre eltűnt a fájdalom 50%-a, majd napközben is egyre jobb lett, így gondoltam kocogok valamit, amihez társat is találtam. Sajnos csípőtájékban még érzem a dolgot ennek megfelelő is volt a „futás”. Inkább kirándulásnak nevezném.
De hogy Sanyi szavaival éljek, valami jót kell találni ebben is, így meg is beszéltük, hogy igazából most kipróbáltuk azt amit Sipos István csinált a Deseda Ultrán. 5 perc futás, 5 perc séta 🙂 Persze az időt nem néztük, de képtelen voltam a folyamatos kocogásra, mondjuk lehet egészségesen letesztelem ezt a módszert milyen tempó érhető el vele, nem volt rossz felváltva ez a cucc, igazán hosszú dolgokhoz jó lehet.
Azért gyűlt pár kilométer is, meg ment a hülyeség… a maradék kis fájdalom meg egyszer csak elmúlik.
22 km | 2:40 | 7:18 / km

Egy nagyon kellemes, erőteljes jó tempójú kocogás volt a ma hajnali, 5 órai indulással, féltávnál egy nagy szervízzel, második részre már beszélgető partner is akadt, aki élete második félmaratonját hordta ki lábon, király volt, a végére kellően vizes lettem, pedig nem is esett 😉
44 km | 5:01 | 6:50 / km

A reggeli feladat elmaradt, mert szakadt az eső, így edzés előtt csináltam meg az egy órás kocogást. Utána az edzésen 7 km volt egyben a feladat, nekem 5:20-as átlagra, ami 5:22-re sikerült, ezt kérték, ennyi lett 😀
Még a levezetést megtoldottam kicsit Klisics Sándor​ kolegával így 21,5 km-t sikerült összekapirgálni az este folyamán, amivel azt hiszem méltó módon sikerült átlépni az idei 2000. kilométerem!
#márcsak1000

Eleje szar, vége jó. Így nagyon távlati célokkal borzasztó nehezen indulok neki, de csinálom. A mai két órás kocogásból ez lett:
17.2 km | 1:41 | 5:52 / km

Feladat: 30 km 6:30-as átlaggal. Hajnal 4kor keltem, hogy hazaérjek időben, mert elvileg bográcsban csinálok gulyáslevest, de az éjszaka kész gyötrelem volt. Óránként fent voltam, a kutyaugatás idegelt, a csípőmet a vékony matrac kikészítette, eléggé fájt futás közben. Már 5 km után tudtam, ebből nem lesz 30 km, pedig a tempóm jobb volt, de fejben szét voltam hullva, 11-nél leültem átgondolni mi legyen.
Hazaindultam úgy, hogy megpróbálom tartani a tempót, de csak 22 lesz a vége. A nap is kezdett feljönni, mikor mintha valami villanást láttam volna. Hátranéztem és már durrant is, jött utánam a vihar. Eddig tartott a pokol, elkezdett az utolsó 5-re esni, de csak olyan finom áztató, ez helyre rakott agyilag, jól esett elázni és csurom vizesen hazaérni. Elég volt ez mára most.
22 km | 2:18 | 6:16 / k

Tegnap reggel kellett volna, de nem volt időm sajnos, így ma reggelre csúsztattam. Az időjárás nem volt sajnos kedvezőbb most sem a 90 perces előírt kocogáshoz így az az igazság 1 óra után abbahagytam, mivel a 6 perces tempóhoz 160-as pulzus társult a vége felé, nem akartam kigyilkolni magam, elég volt tegnap este 🙂
10,2 km | 1:01 | 5:59 / km

A mai 90 perces futásba be kellett volna iktatnom 3×10 perc tempós futást. Gondoltam legyen 3 cooper teszt, a hétvégi futás öcsém lagzija miatt elmaradt, a lagzi fárasztóbb volt mint egy 6 órás futás, ki is derült hamar ez nem az a nap.
A második után ráhagytam, pulzusom az egekben, erőm semmi.
~2400 (5:00 / km) és ~2500 méter (4:48 / km) sikerült, de a sötét miatt se az órámon nem tudtam rendesen követni mikor van vége (visszaszámlálás nincs rajta 🙁 ) se nem látszódtak a felfestések. Ha megvolt a 2500 akkor az egyéni legjobb. Bemelegítéssel, levezetéssel együtt 12 km megvan ez a lényeg.

A mai 90 perces kocogás egy kicsit elnyúlt és nem is lett annyira kocogás mint szerettem volna. Kifelé menet 5:42-t sikerült menni, visszafelé szerettem volna lazábbra engedni a gyeplőt, ami annyira nem jött be 🙂 Jó nem szárnyaltam, de futottam. Aztán egyszer csak belesétáltam…majd megint…elfogytam egész egyszerűen. A légzésem rendben volt, de sehol semmi erő, csak izzadtság tengerek, mint aki a vízből száll ki pont úgy néztem ki. De Mefix most is tart! 🙂
Férfiasan bevallom az utolsó kilométert hazasétáltam, esély nem volt még kocogásra se. Este edzés, remélem addigra sikerül egy kis izo-dinnyével pótolni a szénhidrátokat 🙂
17.2 km | 1:44 | 6:02 / km

Ebben az iszonyat párás forróságban kihívás egy fárasztó nap után nekilódulni a feladatos edzésnek akkor is ha csak az időjárás van. De most pont akkor hozta a futár a nejemnek a csípős gyros tálat mikor indulni akartam. Sem a BSZM, sem a Híd túl messze van nem éri utol mentálisan azt a kihívást ami elé állított a futár, de győzött józan(?) ész és mentem futni.
A feladat a bemelegítő kocogás (ami hat perc alá sikerült) után 30 perc futás volt, 5:20-5:30 közötti ezrekkel. A 30 perc nem lett meg, irgalmatlan meleg volt, 5.15 km lett 26:33 alatt, ez ~5:08-as ezreket jelent, mondhatni ledolgoztam az a 4 percet 🙂
A végén még két kör levezető + hazakocogtam (ezek is hat perc alatt érzésre) és ömlött rólam a víz.
Pár húsmorzsa azért még maradt, jó sós volt, jól esett, de most előveszem a hűtőtt mogyorós M&M-et és egy fél liter izo mellett elropogtatom 🙂