Ma csak kanok voltunk edzésen, úgy látszik a múltkori megjegyzés, hogy javítani kellene az ivar-arányon túl jól sikerült, csak sajnos nem fiúkból lettünk többen, hanem lányokból kevesebben, összesen öten voltunk ma.
Renátó nagyon titokzatos volt az elején, a bemelegítés is rövidebb volt a kelleténél, persze kiderült miért: 5000 – 4000 – 3000, közte 2 perc pihi, jah és persze egyre gyorsulóra.
Részemről már az első 3 km után világos volt, hogy ez egyre lassuló lesz, 5 percesről visszaestem 5:20 környékére, ez volt ma a kellemes halál zónája, amíg az utolsó 3000 méter első körében a lábfejem újra nem szólt, hogy kapjam be, minek erőltetem. Így visszasétáltam, sajnos nem tudtam befejezni.
A többiek kihajtották magukat rendesen, gratula nekik!
12 km-ig jutottam, most egy hétig nem láttok és direkt nem is viszek futócuccot! 🙂
Az éremtartók sajnos nem készültek el, ha visszaértünk intézem őket, addigra tuti meglesznek.