Utolsó hajrá a BSZM előtt, 5 nap folyamatos, 5 .nap
A törés
Azért csak bejött, hogy szar lesz ez az 5 nap… Szerencsére csak ma jelentkezett, de most úgy istenigazából. Már reggel éreztem, hogy nem pszichés bajom van, annyira mindennapos lett a futás, hogy már nem is kellett győzködnöm magam, hogy menjek. Nem úgy a lábaim. Már fekve éreztem, hogy enyhe izomláz és kimerültség lett úrrá rajtuk. Pedig igyekeztem rendesen étkezni, pótolni amit tudtam, de elfáradtak.
A terv mára 32 km lett volna, de már induláskor azon szörnyűlködtem, hogy a fenébe fogom ezt kibírni. Aztán ahogy bemelegedtek a futóművek, volt hogy jól is esett a futás, de végig fáztam. Nem voltam alulöltözve, szél is csak lengedezett, de a fáradtságtól fáztam amitől mindenem lett csak jó kedvem nem. Ahogy teltek a kilométerek, éreztem, hogy nem lesz jó vége, inkább okos legyél most mint makacs, se egy ájulás nem hiányzik se egy sérülés, így a 10. km-nél lévő frissítéskor eldöntöttem, hogy rövidítek, nem kockáztatok. Megnéztem a kedvenc holtágam, jól van köszöni szépen és hazafelé vettem az irányt. Szólt a zene fülemben, ez azért sokat segített, de az utolsó 5-6 km-en már bele-bele sétáltam, nagy elfáradtam, a combjaim égtek a vádlijaimat valahol félúton elhagytam, próbáltam dőlni és lazítani a lábaim, de már mindegy volt. Becsülettel végigfutottam (az állapotomhoz képest) azért ezt a 22 km-t, az óra csak a frissítéskor állt és így is 6:34 / km-re jött ki az átlag. Ezen meglepődtem, de örülök neki és annak is, hogy vége. Pár rövidke futás van már csak hátra pihentető jelleggel, de a felkészülést ezennel lezártnak tekintem 🙂
Még nem tudom ott mi vár rám, gondolom valami hasonló, csak sokkal szarabb, majd látjuk mi lesz.
Az öt nap szummázva:
1. 17.2 km | 5:58 / km
2. 17.2 km | 5:40 / km
3. 17.2 km | 5:35 / km
4. 30 km | 6:55 / km
5. 22 km | 6:34 / km
Összesen: 103,6 km és ezzel át is léptem az 500-as határt az idén!