Ma inkább egyenletes tempójú futás volt, nem nagyon cifráztuk. Odafelé és visszafelé is futottam, így összesen 12 km gyűlt, mikor milyen tempóban. Volt benne lassú, gyors, futottam agár után 5 perces tempóban meg kocogtam beszélgetve, jól telt nagyon. Egyre inkább érzem az „oszlopot”, egyre kevésbe nyavalyog a vádlim és egyre könnyebnek érzem az egész futást mint olyat és már túl is vagyok a 100-on idén, tavaly 2,5 hónap alatt futottam ennyit 😀

Kellemes, kocogós, beszélgetős kilométer gyűjtögetés ezen a szép napos reggelen. Kicsit túlöltözve, de azért el bírtam viselni, 17.2 km – 1:50 – 6:25 / km. Pont kényelmes volt és társaságban nem is volt olyan unalmas se nem se. Pénteken újra 😉

Végre beállni látszanak a munkanapok, teendők, szóval megcsináltam a téli kis kilométergyűjtő beosztásom és a héten neki is vágtam. Kellett is, elég feszült vagyok / voltam az elmúlt napokban, sajnos nem alakulnak jól a dolgok a családban, mondhatni a baj nem jár egyedül.
Persze ettől a dolgok nem oldódtak meg, de kicsit kiszellőzött az agyam. Egyedül mentem a kis nyugodt tempómban, orron át lélegezve, fokozatosan vetkőzve („You can leave your hat on….” :)), odafelé pofaszéllel, visszafelé hátszéllel. Az utolsó 5 kilométerre bekapcsoltam a frissen beszerzett metronóm alkalmazást a telómon és megnéztem az eddigi tempóm mennyiben tér el az ajánlott 170-től. Nem sokban szerencsére, sőt, kb. 165-el mehettem eddig is. Nem mondom a végére már rohadtul idegesített a kattogás 🙂 de nagy levegő, ritmus igazít és gyí tovább. Eltelt ez picit több mint 17 km rendben, nyújtás, tus majd indulhat a meló.
Szép napot mindenkinek!

Jaaaaj gyerekek, mikor délután kisütött a nap bebizsergett a lábam. Végre jó idő, a napnak melege is volt nem csak fénye, 10 fok kb., alig vártam, hogy hazaérjünk a bevásárlásból, egy szál pendelyben nekilódultam a szokásos körömnek Mártély irányába. Nem vittem magammal semmit, se vizet se kaját, csak pulzusmérő volt rajtam, tojtam a tempóra, egy dologra figyeltem a technikán kívül, hogy orron át vegyem a levegőt. Végig sikerült tök nyugodtan lélegezni (csak a fika ne ugrálna folyton), mivel így nem akartam meghalni, így a végét se vártam annyira, jól esett, élveztem minden percét.
22 km lett 2:21 alatt, 6:24 / km de ennél gyorsabban ha kergetnek se fogok hosszút futni amíg tart a tél, alig fájt valami és most is tök jó állapotban vagyok, végig zónán belül voltam, fasza volt na 🙂 !

Idei második alkalom még csak sajnos, közös edzés a kis csoporttal, benne 5×1 km fozokódó tempóban, körök végén véroxigén szaturáció ellenőrzéssel (savasodás végett). Nekem az jött ki, amit sejtettem a lihegésből 5:20-5:30-ig jó vagyok / km, az 5 percesnél már elkezdett esni (a szaturációm, nem én össze :))
Ami jó volt: végre voltam megint futni, egy 10-es összejött azért, beöltöztem rendesen, nagyon nem fáztam, újra jól esett (kivétel az a pár lihegős kör) és edzőbá’ szerint szépen alakul a chi technikám is, mármint ami a testtartást / talajfogást illeti, átfogóbb elemzés, beállítás jövő héten lesz egy edzés keretein belül. Végre újra le tudtam sz*rni a tempót, úgy futottam, hogy jól essen.
Ami rossz volt: az nem is most volt rossz, hanem az ezt megelőző időszakban, futásokban. Ez a k*rva hideg demotivál, de rohadtul. Az ajtóig van bajom, ha kilépek onnan már nincs gáz, de addig igen erősen kell győzködnöm magam. A rendszertelen napok az ünnepek körül rendesen hazavágták a bioritmuson vagy mim, ültem és szétestem agyilag, semmi fókusz, semmihez se volt kedvem és ez kihatott a futásra is. Mikor végre rávettem magam, akkor meg elfutva az elejét, lihegve, küszködve, fájdalommal teli szarul eső cucc lett a vége, kudarc élménnyel, ez még jobban hazavágott. Komolyan alig vártam, hogy helyreálljanak a dolgok körülöttem.
De helyreálltak! És míg oda illetve hazafutottam az edzésről, saját kényelmes tempót mentem, 6:10-6:20 körül, de végre nem érdekelt, jól esett és pozitívan, feltöltődve értem haza.
De van még ennél is fontosabb! Amolyan elcsépelt újévi fogadalomként január elsején abbahagytam a dohányzást. Azóta egy szálat se szívtam és jelentem jól bírom a dolgot. Ha még melléteszem ezeket a jóleső futásokat amíg tart a tél, simán megcsinálom. Leszokni nem lehet, csak abbahagyni!

Olyan felemás futás volt a ma délutáni… Telizabálva, minimális bemelegítéssel, fájós háttal, ugráló tempóban, áhh, meg kedvem se volt, de muszáj volt már menni, mert ez a sok henyélés se jó 🙁
Szóval megkezdtem az évet ezzel a mai 22 km-el, a szokásos mártélyi körömön, 60%-ban orron át lélegezve, néha egész jól kijött a ritmus, végül a tempó se lett olyan rossz mint hittem, picivel 6 perc alatti… ami tekintve a körülményeket meglepő. A végén már fáztam is, jól esett a forró tus.

Sokat gondolkoztam mit is írjak egy év végi posztban, hiszen az egész év szinte visszakereshető, olvasható itt és azok a posztok sokkal hitelesebbek, hiszen közvetlen a futások után születtek. Végül arra jutottam, hogy egy kis összefoglalót írok, amolyan tényszerűen, összeszedve mit sikerült elérni ebben az évben, életem első teljes futóévében illetve pár szóban összefoglalni mit is várok az új évtől, nem keveset ezt elárulhatom 🙂

1. Az év eleje elég furcsán telt, megfelelő ruházat híján, csak elvétve jutottam ki futni, 8 km is gondot okozott, januárban és februárban összesen futottam annyit, amennyit a későbbiekben szinte hetente.
2. A legerősebb hónapom az október volt 182 km-el.
3. Egész évben 1555 km-t futottam.
4. 133 alkalommal voltam futni vagyis kb. minden harmadik nap.
5. 7 napot és 7 órát töltöttem futással az évben.
6. Kb. 360 db hamburgert égettem el és ami sajnálatos, hogy ennél kevesebbet ettem meg 🙂
7. Leghosszabb teljesített táv: 48 km 6 óra alatt
8. Leghosszabb folyamatos futás: 38 km
9. Leggyorsabb 5 km: 26:32
10. Leggyorsabb 10 km: 53:57
11. Leggyorsabb félmaraton: 1:55:41
12. Leggyorsabb maraton: 4:45:28

Igazán sikeres volt az év, sikerült komolyabb sérülés nélkül megcsinálni mindent amit elterveztem, sőt olyat is amit nem is terveztem. Az idei évre a következő célokat tűztem ki magam elé:

• Elsajátítani minél inkább a ChiFutás könyvben olvasott dolgokat, már 5 edzés után látszódik, hogy jó az irány
• A rendszeres úszás elkezdése, lehetőleg eljutni a folyamatos 4 km-ig év végére (80 hossz egy 50m-es medencében :D)
• A előző 1555 km futás túlteljesítése, a 2000 km-t mindenképp szeretném elérni
• Felkészülni és teljesíteni egy 12 órás futást, lehetőleg 100 km közeli eredménnyel
• Négy és fél óra alá vinni a maratoni időmet, végig futva, séta kizárva, sajnos idén nem sikerült megvalósítani, pedig közel voltam hozzá az év végére
• A végére hagytam a legfontosabbat: abbahagyni a rendszeres dohányzást. Ez egy nagy harc lesz, de tudom, csak az eleje nehéz. Hogy vizuálisan is segítsem, az átlag napi 8 el nem szívott cigaretta képét kiteszem ide egy blokkba, hogy lássam mennyit nem szívtam el és ez mennyi pénzbe került volna.

Szóval lesz miért dolgozni az évben, de valami azt súgja, sikerülni fognak, tavaly év elején is hihetetlen volt mindaz amit szerettem volna és messze túlszárnyaltam.

Most már biztos, hogy nem futok idén többet, a kis csoportunkkal zártam az évet, ahol 10,9 km-t futottam. A közös futás ebből kb. 7-8 km lehetett, beszélgetős, 6:10 körüli tempóban, nagyon kényelmesen. Egyre kevésbé kell figyelnem az új technikára azt vettem észre, erőlködés nélkül ment a dolog és csak a dőléssel ment az iramváltás. Ezt volt alkalmam kipróbálni, ugyanis hazafelé egy biciklis pár után kocogtam, mikor eldöntöttem befogom őket. Elkezdtem jobban dőlni, nőtt a lépéshossz de erőlködésben semmi sem változott, csak szaporábban kellett szednem a levegőt, ritmus maradt. Elég volt az oxigén, ez a hideg levegő hatékonyabb mint a fülledt meleg és sikerült is az utca vége előtt eltrappolni mellettük, olyan jó 5 perces tempóban kb. Hát az nagyon világi volt! 🙂
Sajna most láttam mikor hazaértem, hogy 1554,53 km-el zárom az idei évet, ha tudom, akkor azt a szutyok 500m-t hozzáfutom, elszámoltam magam, de mindegy, ez is másfélszer több, mint amit terveztem, álmodtam.
Kilométerekben gazdag, boldog új évet kívánok Mindenkinek! Jövőre folytatás!

Rengeteg futó volt kint az idei futáson. Két táv volt: 2.2 km és 9.1 km. Tavaly a 2.2-n indultam, mert féltem a 9-től, most persze bátran álltam a 9 km-es rajthoz és remek tempót sikerült mennem az elejétől fogva. Kicsit hideg volt, a torkom, tüdőm megérezte, de elsősorban a technikára figyeltem, ami úgy tűnik kezd beválni. A végére annyira ráéreztem a ritmusra, hogy sikerült egy 5:04-es kilométert mennem, az átlag 5:21 lett és azt mondom messze a legkönnyebben eddig. Combom mintha semmit se csinálta volna, a vádli alatti rész viszont annyira befeszül, hogy emiatt elzsibbad a lábfejem… ezen kell a közeljövőben dolgozni!

A karácsonyi zabáló és ittas túra második felvonása előtt egy gyors 6.2 km, 35 perc alatt. Jól esett, kitisztult a tegnapi méreganyag 🙂 Sikerült túlöltöznöm így izzadtam mint a ló…