Sógornőmmel többször beszéltük, hogy sajnos itt a környéken elég kevés a futó rendezvény, pedig itt a frankó rekortán pálya, tök jó lenne valamit. A gondolatot tett követte egy csináltam egy csoportot a Facebookon, aminek célja összekötni a pályát használó emberkéket. Szaporodott szépen a csoport és múlt szombatra kitaláltunk egy rendezvényt. Egy javaslatra direkt nem versenynek hirdettük, hogy nehogy elriasszuk a kezdőket. Mindenki ugyanolyan oklevelet kapott a végén aki teljesítette a 2,5 vagy 10 km-es távot. Nevezési díj sem volt, cserébe annyit kértünk, hogy valami ropogtatni valót, sütit, vizet hozzanak, hogy a végén közösen elfogyasszuk és kicsit beszélgessünk. Időmérést is szerveztünk, egy segítőnek köszönhetően tájfutós elektronikus rendszer volt, ahol ugyan minden körben meg kellett állni és megvárni a pittyenést, de nem akadt fel senki rajta 🙂

Szerencsénk volt az időjárással, pont kellemes napos idő volt, persze nekem sikerült túl öltöznöm… reggel még franc se tudta eső lesz-e vagy napsütés. Sikerült a nevezéssel időben végezni, 10-kor pontosan el tudtunk rajtolni. Mondjuk mivel a nevezéssel voltam elfoglalva így a bemelegítés kuszára sikerült, de nekilódult a 32 induló. Volt kicsitől a nagyig, kezdőtől a profiig mindenki, még szegedről egy Spartathlon induló is átjött kocogni, de volt kétszeres IronMan is.

Magam részéről 10km-t vállaltam, rég futottam ennyit a pályán és nem változott a dolog, továbbra is nagyon unalmas oda-vissza futkorászni az 1km-es pályán. Próbáltam egy kellemes tempót menni, de elvitt magával a többiek tempója picit és éreztem, hogy ez nem a komfort zóna, de igyekeztem tartani végig a sebességet. Meg is lett az eredménye, sikerült egyéni legjobbat futni 10km-en 56:32-es idővel. Ez 5:39-es átlag és picivel több mint 40 másodperccel jobb az eddiginél. Ha életem első első 10km-éhez képest nézem, akkor kb. 2 perces javulás kilométerenként, kevesebb mint egy év alatt. Tetszik, várom mi jöhet még 🙂