Rég jártam már a kedvelt útvonalamon így alig vártam, hogy nekivágjak reggel. Zenével eleve készültem, hogy elősegítse a koncentrációt, mert nem egy kis kocogásra indultam. Szeretek hosszan és lassan, nyugodtan kocogni, de néha olyan jól esik belekóstolni milyen lehet azoknak akik tudnak futni is gyorsabban. Sipka János István​ gyakran végez állapotfeméréseket magán, így elhatároztam, megnyomjuk és kiderül mi lesz. Kíváncsi vagyok magamra. Sikerült tökéletesen felöltözni, kis bemelegítés és akkor menjünk. Első kilométer: 5:16, hoppá, második kerek 5:00, majd megyek alá… sajnos sokáig nem volt fenntartható ez az állapot így a legjobb 5 km megdöntése lett a reális cél, ugyanis az oxigénhiányból fakadó stressz hormon túltermelés elöntötte az agyamat + az utolsó kilométerre felerősödő szembeszél se az volt amire akkor vágytam. Ennek megfelelően szétesősre sikeredett a vége, de megérte: 24:56 új egyéni csúcs. És új egyéni legjobb 3 km, illetve Cooper teszt rekord 2.45 km-el. Kis magamhoz térés után folytattam utam, mert még több mint 12 km volt hátra, de azt már a kényelemre bíztam. Arra a kényelemre amit szeretnék a jövő heti Vásárhelyi Futófesztiválon érezni félmaratonon. Szép lassan elértem az utazót, 5:40-5:30 / km, de érdekes mód mindig sikerült kicsit gyorsulni egészen a végéig, 5:12-vel zártam az utolsó kilométert,,, Rettentő jól esett!