Borzasztó, hogy csak éjjel tudok menni mostanában és csak a pálya van kivilágítva, így kénytelen vagyok ott körözni, hiába a zene, nem akaródzott nagyon a sztori. Jó volt amúgy így elnézve az adatokat, 6 perces átlag, 143-as átlag pulzus, orron át simán bírtam, csak valahogy agyban volt nehéz.
Ma megérkezett egy új energia cucc por formájában. Futás előtt jó 45 perccel meg is ittam fél litert belőle, hogy legyen ideje felszívódni, ízre olyan ni, de minden benne van amit eddig külön-külön magamhoz vettem, jobb mint a gélek az tuti, már csak a fogyaszthatóságból kiindulva, Sponser Long Energy a neve, benne sóval, vitaminokkal, kétféle cukorral, BCAA-val, magnézium, cink, króm ami szem-szájnak ingere mindent tartalmaz. Mondjuk egy ilyen edzést levezénylek a napi a betevőből, itt a tét most az volt hogy bírja a gyomrom. A végén már éreztem, hogy valami nem jó, szerintem gond volt, hogy üres gyomorra csak ezt ittam, kellett volna mellé pár falat szilárd is, majd legközelebb viszek azt is. Szóval ez most ilyen volt.
18.7 km | 1:53 | 6:05 / km

Úristen micsoda futás volt a ma hajnali! Már első körben megköszönöm Csaba Fatyol​nak a kíséretet, akivel volt egy olyan közös edzésem, ahol együtt futottunk és ő is elfáradt 😀 😀
Reggel hatkor vágtunk neki a minimum 30 km-nek, a feladat 30 km feletti futás volt 6:30-as átlaggal Renátó Szöllősi​ kérésére. Mivel Klisics Sándor​ lemondta reggel (jobbulást Sanyi!) csak Fatyesszal mentünk ketten, mondtam neki, hogy menjünk kevesebbet a tervezett 36 km helyett, de akkor próbáljuk meg 6 percesre hozni. Kellemes nagyon hűvös idő volt, beszélgetve próbáltuk a hatot tartani, de olyan rohadt profik vagyunk :D, hogy 5:40 körül mentünk, Csaba mindig szólt, de mondtam, hogy amíg megy megy, utána majd lesz valami. A frissítésem a kutaknál lévő vízből, magnéziumból és kaptam kipróbálásra Lucozade gélt, kettőt, gondoltam megpróbálom, de jó ha egyet meg tudtam enni, nem bírom ezeket  taknyokat 🙁 tehát kb. semmit sem vettem magamhoz. Pedig jó hatása volt, vagy csak sose feszítem a húrt a hétvégi hosszúakon, de még 15-nél is nagyon jó állapotban voltam. Mindszentnél ráhúztunk két kilométert, hogy kinyisson a benzinkút, mert egy nagyszervízre be kellett ugranom, utána hazafelé is jeleztem, maradhat a tempó és maradt is, be-be néztünk 5:40 alá is, de csak mutatóba, ilyen tempót eddig félmaratonon tudtam, itt pedig már elhagytuk a 26 km-t. Mivel Csaba lába kezdett rakoncátlankodni, kitaláltuk 30-ig nyomjuk, utána meglátjuk.
Így is lett, 30 km-en 2 óra 53 percet hoztam, ami az eddigihez képest több mint 20 perc javulás és még hazáig is próbáltam tartani, bár a frissítés rendszertelensége és kevéssége miatt már éreztem a lábaim + a cukor is kezdett fogyni, de SIKERÜLT! Rég örültem futóteljesítménynek ennyire, mindig a biztosra megyek, pedig hát az élet a komfortzónán kívül kezdődik ugye 🙂
34.13 km | 3:13 | 5:40 / km

Egyben megtartottam a csütörtöki reggeli és esti edzést. Nagyon jó futóidőben, kellemes párás levegőben, totál optimális volt. Vittem zenét, mert tudtam, hogy most kelleni fog, ott körözni nem egy leányálom. Persze a pályán lett társaság, így az első 10 km beszélgetősen „elrepült”.
Ezután jöttek a feladatok, a 2x1000m így sikerült: 4:43, 4:44 (gyorsabbnak éreztem, de mindegy), az 1x2000m-t szerettem volna 10 percen belül, simán hoztam: 9:59 😀 Ezek után sétáltam fél kört, mert kicsit kivoltam és még akkor jött a levezetés, aminek alig akart vége lenni. A tempóm jó 6 perc körüli volt, amit a fokozódó magnézium hiány ellenére is próbáltam tartani, inni is csak 20 km-nél ittam először, ez se volt a legbölcsebb döntés, hiába a hűvös, attól inni kell, végül sikerült hazáig tartani, kellemesen elfáradtam.
Összesen: 24,5 km

Mivel direkt későn szóltam Renátónak, így még a hétre nincs edzéstervem, a mai napra egy vasárnapit lemozgató 15-öst irányoztam elő magamnak. Végre nagyon jó hűvös időben, hosszú felsőben, alig izzadva, komfortos pulzussal, végig röhögve az egészet. Zsuzsa nem is bírta a kritikán aluli viselkedésünk így ő előre ment 😀
Köszi a társaságot!
15.3 km | 1:42 | 6:42 / km | 136 átlag pulzus

A mai kicsit más volt, mint a többi monoton, unalmas hosszú futás hétvégente. A közepére jutott egy terep 22-es, ami 20-nak volt hirdetve a szomszéd településen, ahova hetente mindig kifutok, egy nagyon jó kis verseny keretein belül.
Mivel kellett a kilométer, így mindenképp futva kellett mennem és jönnöm ez még plusz 10,5+10,5 kilométert jelentett az elszámolásban.
A csoportból sokan voltunk, páran jöttek is oda-vissza. Odafelé beszélgetős ~6:20-as tempót mentünk, ott nevezés, pihi, kis feltöltés majd rajt. Mivel tudtam, hogy sok lesz még hazafelé is nem akartam erős tempót menni, de jó tempót sikerült a kitaposott földesutakon menni, egy szakasz volt ami nagyon göröngyös volt, sár nem volt szerencsére, de a cipő talpa nem erre van kitalálva eléggé megerőltette, ettől függetlenül próbáltam tartani az ütemet. 3 kör volt ebből és akkor még úgy tudtuk, hogy 20 km az egész és 6,5 egy kör, de valahogy nem jött ki a matek. A pulzus, táv, idő szentháromságból valaki csalt szerintünk, ami a végére be is igazolódott, 7,5 volt egy kör és cirka 22 km volt a teljes versenytáv. 3-4 km-el a vége előtt a látómezőbe került 2 futó, de addigra eléggé fáradt voltam, úgy voltam vele, ha elérhető közelségbe kerülnek a saját tempómmal, megpróbálom a ritmusváltást. Sajna a közvetlen előttem lévő srác megneszelte hogy jövök és felvette a tempóm, az utolsó 100 méterre tettem fel mindent. Egy futót sikerült is, de a srác sprintelt, én is, 20 méterrel a cél előtt olyan hányinger jött rám, hogy elengedtem, nagyon kihajtottam magam. Nem is csoda, 22 km-en 2:12 lett az eredmény, ami kerek 6 perces tempó bruttóban és kétszer meg is álltunk frissíteni, szóval a futás 6 alatt ment ha nem is sokkal.
Kis pihenő, kajálás ami a nevezésben benne volt, egy fél liter kóla azonnal vérré vált bennem majd szép lassan hazafelé vettük az irányt. Tényleg szép lassan, mert kb. 7:30-at ha jöttünk hazafelé, fáradt volt mindenki.
Nagyon elégedett vagyok magammal, itt most a pici meleg ellenére látszódott az eredménye az edzéseknek, terepen sikerült nagyon jó tempót futni, olyannyira, hogy ha kiveszem a pihiket, akkor meglett az eddigi legjobb maratonom, de persze ez így annyira nem fair, bár az elinduláskor sokat kellett noszogatni a lábakat, hogy működjenek rendesen.
Maradjunk annyiban, hogy 10 km bemelegítés után jött 22 km résztáv amit 10 km-el vezettem le 😀
43 km | 4:36 | 6:25 / km

Hát ha nem lett volna elég a reggeli tempós még jól megszopattam magam, gondoltam 5-kor megvacsizok, 7-ig szépen leülepszik. De hát a legózás szent, így hatra végeztem az 5 grillkolbásszal tegnapról, leöblítettem fél liter kakaóval és 40 percre rá, már kocogtam edzésre. Gyomor bajom nem volt, de olyan nehéz voltam mint egy zsák sz*r 😀
A feladat a bemelegítő pepecselés után 5×1000 méter volt 1 perc pihikkel nekem 5:00-ra kellett hoznom mindet, ezek lettek:
4:41, 4:55, 4:58, 4:53, 4:47
Nagyon elfáradtam a végére hosszú volt ez a nap futás tekintetében.

A mai feladat 15 km futás volt, ezt ennek megfelelően teljesítettem is 🙂 A tempóra nem volt megadva iránymutatás így kicsit izzadtságszagúra sikerült, bár volt olyan pillanat mikor jól esett ez a tempó 🙂
15.3 km | 1:28 | 5:45 / km

… avagy végre egy normális állapotú edzés. Mint írtam nagyon nem voltam magam alatt a kényszerpihenő alkalmával, jól esik a pihenés is, de azért egy fasza kiadós futásra már vágytam.
A múlt heti feladatsort vettem át erre a hétre, 90 perc futás volt, benne 20 perc tempósabb. Társ is akadt az esti hülyeségben Klisics Sándor​ személyében, szerintünk hamarosan kitiltanak minket a pályáról, míg más küzdve csendben, zenét hallgatva fut, mi fennhangon röhögve trappolunk nem is rossz tempóban 😀
Aztán persze 20 percre elcsendesedtünk, Sanyi szerint 5 perc alatti tempót mentünk a 4 km-en, de hülye voltam nem néztem az órát, mindegy, a pulzus kicsit fel lett pörgetve, 165-ös átlaggal teljesítettem ezt a 4 kört, majd levezetésnek hazakocogtam. Köllött mán!
13.3 km

Bár mit is reméltem, kb. ezt. Hétfőn kezdődött levertséggel, rossz közérzet és jobb lábfej fájdalom, de sétálva is sántítottam úgy. Utána jött a jobb combom majd szépen lassan ahogy múlt a rossz közérzet úgy lett egyre rosszabb különböző izületeknél, csukló, váll, boka és szépen az izmok is égtek. Mintha egy konstans izmláz gyötört volna, de durván, főként az alkarokban, az ujjak mozgatása is fájdalommal járt…
Így gondolhatjátok, hogy a héten nem is voltam edzeni, kipróbáltam az algopyrint, bengay-t, l-carnitine-t, magnézium dögivel semmire sem reagált. Már majdnem doki lett volna mire péntekre eltűnt a fájdalom 50%-a, majd napközben is egyre jobb lett, így gondoltam kocogok valamit, amihez társat is találtam. Sajnos csípőtájékban még érzem a dolgot ennek megfelelő is volt a „futás”. Inkább kirándulásnak nevezném.
De hogy Sanyi szavaival éljek, valami jót kell találni ebben is, így meg is beszéltük, hogy igazából most kipróbáltuk azt amit Sipos István csinált a Deseda Ultrán. 5 perc futás, 5 perc séta 🙂 Persze az időt nem néztük, de képtelen voltam a folyamatos kocogásra, mondjuk lehet egészségesen letesztelem ezt a módszert milyen tempó érhető el vele, nem volt rossz felváltva ez a cucc, igazán hosszú dolgokhoz jó lehet.
Azért gyűlt pár kilométer is, meg ment a hülyeség… a maradék kis fájdalom meg egyszer csak elmúlik.
22 km | 2:40 | 7:18 / km

Egy nagyon kellemes, erőteljes jó tempójú kocogás volt a ma hajnali, 5 órai indulással, féltávnál egy nagy szervízzel, második részre már beszélgető partner is akadt, aki élete második félmaratonját hordta ki lábon, király volt, a végére kellően vizes lettem, pedig nem is esett 😉
44 km | 5:01 | 6:50 / km