Mai feladat: 2 óra futás, benne 4×2 km erős (5:10-re), közötte 2 km kocogás. Előtte utána bemelegítés-levezetés. Ezen héten én vagyok a pesztra az ovi szüvetben így csak este volt lehetőségem menni, bár ahogy néztem tök mindegy mikor megyek: KATLAN.
1. feladat: bemelegítés. Azt mondják akkor jó, ha megindul a verejtékezés. Felöltöztem és kisétáltam a 3 métere lévő kapuhoz. Örömmel konstatáltam, hogy megindult a verejtékezés, így indulhattam is kocogva a pályára 😀 Lassan kezdtem, nem is volt vészes a meleg, míg oda nem értem. Megálltam és kb. 1 liter víz jött ki rajtam 10 másodperc alatt, éreztem, ez durva lesz. Volt olyan gondolatom is, hogy inkább csak kocogok, lehetetlenség ebben az időben munkát végezni, de mondom csak meg kellene próbálni, megy ameddig megy.
2. feladat: 4×2 km erős. Nekilódultam az elsőnek, jobban ment mind gondoltam, vége, 9:41… hogy? nemtom.
Az erősek közötti 2 km kocogásból az első kört elcseréltem ivásra a közeli kútnál, muszáj volt hűtenem az erősek után, majd kocogtam 1 km-t és jött a következő.
10:19…na ez már igen, kényelmesebb is volt, ivás, kocogás, megy még egy.
10:18…így kell ezt csinálni, ivás, kocogás, utolsót már csak megpróbáljuk.
9:52… ahan, valahogy így jött ki akkor az első is. 🙂
Azért az látszik, hogy az egész napos szénhidrát feltöltés, szotyival, másfél adag paradicsomos húsgombóccal, fagyival reggelire érződött, erőteljesebb voltam mint reggelente éhgyomorra. Hazakocogtam és azóta is izzadok…ülve. Szerintem aludni is vízágyban fogok.

35 km volt a kiírás, 23.6 km lett belőle. Tegnapi családi banzáj volt nálunk, aminek ugyan nem lett későn vége, de azért fáradt voltam (az a pár pohár bor se tett jót), hajnal 5-kor kétszer nyomtam szundit, majdnem lemondtam az egészet.
Végül csak felkeltem, mire neki indultam már sütött a nap, többen mentünk a csoportból egy közös kocogásra, egyikünk első félmaratonját próbálta, de sajnos egy ksiebb sérülés miatt nem jött össze neki, igazi beszélgetős, belesétálós, kutaknál vízivós hétvégi lassú lett.
Azt tudtam, hogy a 35 sehogy se fér bele a hétvégébe, így győzött a fáradtság és hazaindultam én is, végére rohadt meleg lett, ömlött rólam az izzadtság, jól döntöttem 🙂

Jogos volt az utasítás a reggelihez, hogy ne fussam szét magam 🙂
Addig röhögtünk az edző viccén, hogy kiderült komolyan gondolja. Az esti feladat 3 x 2000 méter volt, az én csoportomnak amibe kerültem 11 perce volt rá pihenővel együtt…
Lehetett taktikázni, vagy nyargalok (amit nem tudok :)) és akkor „több” idő van pihenni vagy közepes tempó (5:00 / km) kevesebb pihivel vagy „lassab” tempó (5:30 / km), de akkor egybe kell a 6 km…
A közepest választottam, az eredmény:
1. etap: 10:10, 5:05 / km
2. etap: 10:10, 5:05 / km
3. etap: 9:55, 4:57 / km
Végig sikerült egyenletes tempót és nem meghalni, bár folyamatosan igazítanom kellett a dőlést, mert hajlamos vagyok „kiegyenesedni” az előredőlésből ha fáradok… jó volt na, elégedett voltam.
Ezzel át is léptem az idei 1600. kilométerem, durva, hogy tavaly egész évben mentem ennyit 😀

Edzésterv szerinti 1 óra futás, óvatosan, mert az esti edzésre kell még kakaó ez volt az utasítás. Ettől függetlenül szerettem volna 10 km-t belerakni ebbe az órába, csak a meleg volt az ellenségem, végére szépen felment a pulzusom is. 10.27 km | 59:54 | 5:50 / km (Pulzus: 154 átlag / 166 max)

Mai terv szerinti feladat fél óra bemelegítő kocogás majd egy óra emelt tempójú futás, 5:20 alatti ezrekkel, a végén levezetés.
Kicsit faramuci volt a ma reggel, minden gyerek szabin, a nagyobbik persze lázas, szerencsére jobban lett így átadhattam maminak és még el tudtam menni elvégezni a feladatot. Vagyis megpróbálni, nem voltam képben nagyon, fáradt is voltam meg éhgyomorra ki kell jöjjön a lépés és a nejem tegnapi isteni fasirtjai után… hát… 😀
Mivel később tudtam nekivágni, így a bemelegítés 3 km lett valahol 7 perc alatti ezrekkel, kis nyújtás, ivás és akkor lássuk, induljon a ki mit tud.
Persze 5 km-ig megint jól ment minden, szerencsére nem sikerült elfutni, 5:20 körül mentem, a stopperről való számolgatás kellemesen lekötötte a figyelmem egészen a 6. km végéig, itt kicsit megborultam, meleg volt eléggé ehhez nekem és inni nem akartam megállni, a pulzusom is inkább volt 170 mint 160, úgy döntöttem csinálok két nagy kört a dombbal, a dombra fel tempós séta, ott kis szusszanás és akkor már csak egy sima kört kell futnom utána. Ez vitt némi változatosságot bele így átlendültem a holtponton és láttam, hogy jó időben vagyok, rá kellene menni a legjobb 10 km-re ami 53 valamennyi… Számoltam a pálya mely pontján leszek pont 10 km-nél, kellett kapkodni a chi-csülköket és a pulzusom is a 180-at verdeste alulról, amikor az órámra néztem az általam kalkulált pontnál kerek 53:00-at mutatott. tudtam, hogy melgett, de azért tiszteséggel befejeztem a maradék 300m-t, hogy itthon majd az Endomondo kiszámolja mennyi lett. Nem is tévedtem sokat:
Egyéni csúcs 10 km-en: 52:52, 5:17 / km.
A végén még kocogtam egy levezető kört, így ma 14.4 km lett a vége, ezzel le is zárult idei hamradik legerősebb hónapom, 280 km-el, csütörtökön átlépem az 1600-at idén, szépen alakulnak a dolgok (nem csak a kilométerek és idők, de visszafelé a kocsihoz már majdnem elfogadható kép tárul elém a Müller kirakatából, mikor elsétálok mellette :D)

Ma egy igazán hosszú napnak néztem elébe. A közeli településen Mindszenten szerveztek terep félmaratont. Ingyenes rendezvény volt, ott a helyem, de mi lesz a hétvégi hosszú futással? Gondoltam majd próbálom emelt tempóban csinálni, de egyrészt ez sikerült csütörtökön másrészt terepen nem kellene lesérülni…addig agyaltam, hogy kitaláltuk a csoport edzésén mi lenne ha kifutnék, megcsinálom a félmaratont majd hazakocogok nagyon lassan.
Megnéztem itthonról 19 km-re volt a rajt, reggel hatkor már úton voltam, hogy időben odaérjek, kényelmesen. Kiértem, regisztráció és volt még másfél órám a rajtig, addig pihiztem, töltöttem egy kis cuccot magamba. Természetesen a cél csak a teljesítés volt a versenyen, spóroltam ahol tudtam, a legvégén beszélgettünk Klisics Sándor​ral, röhögtünk, tehát a spórolás nem sikerült 🙂 A terep nagyon jó volt, igazi dzsungeles, ág alatt átbújós egy darabig tudtuk is követni a szalagozást, de ennek ellenére voltak olyan félmaratonosok akik egyszercsak oldalról csapódtak mellénk, állítólag frissítő pont is volt már, ez annyira nem esett jól, mert meleg volt és éreztem jól esne egy kis víz. Ezt enyhítendő nekiálltunk ringló szilvát
falatozni egy fánál, mit ad isten, 300 méter után ott volt a frissítő pont is 🙂
Egy fás-árnyékos részen viszont alattomos módon elémugrott egy kiálló fatuskó, amit sikerült úgy kellemes chi módra telibetalálni… Szerencsére a nagyon lassú kocogás még ment, de nagyon fájt, így tudtam ha beérek vége mára.
Sajnos mindenhol kérdezni kellett merre kell menni, hogy hol tartunk a frissítőponton nem tudták, egyiknél azt mondták még majd ide visszahoz az útvonal, sose láttuk őket többet, mindenki kóválygott össze vissza… Végül 19.5 km-t mentünk, szóval majdnem meglett, de volt aki 22 felett futott, remélem minden futó beért a célba 🙂
A célban érem, víz, család, ők a 3 km-en indultak, de a sok szúnyog és a két fáradt kölyök visszafordulásra késztette őket, de kaptak érmet 🙂
A cipőmet nem mertem levenni, mert mi van ha nem tudom visszavenni, itthon megnéztem, szerencsére se lilulás, se vérzés, de fájás az van, így a mozgás éjszakája is ugrott, pihentetem kicsit, meglátjuk merre alakul, nagy baj nincs ez a lényeg.
Így viszont az eredeti 59-es terv helyett 38,5-et sikerült futni, amit azért kicsit bánok, de a sérülés nem vicc.

Hát ez nem volt a mai napban fejben a reggeli edzés után. Eléggé elfáradtam és még volt az esti edzés ami szintén nem az önfeledt kacagásos kocogásról szól, hanem meló van.
1,5 km bemelegítés és futóiskola után 2×3 km volt a feladat, közte 3 perc szünettel. Hát a reggeli után nem lett volna muszáj, de én rápróbáltam a feladatra, az eredmény:
1. etap: 15:41
2. etap: 15:28
Elégédett voltam én is és az edző is, végig erőteljesen, vége meghúzva, max 160-as pulzuson 😉 A mai majd 30 km után nem kell altatni 😀

… de minek? Nem elég, hogy kicsit alábbhagyott a lelkesedés a versenyek miatt, mostanában az edzésmunka sem az igazi, kedden se ment és ma se 🙁 A feladat két óra futás lett volna, de nem ment megint.
…
1:56:34 után megálltam, mert meglett az idei legjobb félmaratonom 😀 😀 😀
Kb. 1 perccel rosszabb a mindenkori legjobbnál, 5:31-es átlag jött ki, megint tökéletes futóidőben, esővel fűszerezve, persze a vizes póló megint elintézte a csöcsöm, de most holtpont nélkül, 155-160 között tartva a pulzust, kivétel az utolós körben amit sikerült még meg is nyomni, jaaaaj de nagyon kellett is meg jó is volt. Este még edzés, nem tudom mire leszek képes 😀

A cím nem véletlen, ugyanis találtunk közös metszetet Jolival az edzéseinkben. Igaz ő már a vége felé járt mire én nekikezdtem az érdemi munkának, így neki mondhatni levezetés volt az én tempóm.
A mai feladatom fél óra laza kocogás után 1 óra futás 5:15-ös átlaggal. Lett volna. Ha nem esek szét fejben megint és darabolom fel az 1 órát. Muszáj volt, hiába volt tökéletes futóidő, nem ment egyben, helyette ez sikerült: 5 km : 25:00, ivás, pihi, holatüdőm?, 3 km : 15:36 (5:12), egy kör laza kocogás, majd: 1 km : 4:30, meghalás, nyújtás.
Összesen 15,5 kilométert sikerült összetrappolni. Szép napot mindenkinek!

Még este hozzácsaptam 4 km-t a mai adaghoz. Közös edzésünk volt, nagyfiammal tettem meg ebből 3 km-t az ő tempójában. Mivel a többiek elmentek a városba kóringyálni, így megkértem, hogy egy kört hagy nyomjak egyedül, ő megvárt a kulacsoknál, addig pihizett.
Sajnos nem vittem órát magammal, így valahova 4:30-4:45 közé rakom azt a kört, ami jó volt, hogy most nem kapcsolt le az agyam a lihegés miatt. Eddig mindig letiltott, most nem akartam feladni és végig bírtam a tempót, jó volt…