Végre elkezdődött…

… valami értelmes dolog is az idén, nem csak a cél nélküli kóringyálás és az inkábbnemmegyek dolgok. Összedugtuk a fejünket Renátóval és kitaláltunk egy valamelyest tartható edzéstervet idénre, hogy tudjam mihez tartsam magam. Persze ehhez kell egy megfelelően hülye cél is, amiért hajlandó vagyok felkelni reggel ötkor mint ma is, ami miatt jó előre megtervezem a hetem / napjaim, hogy az edzésre is jusson idő. Hogy energia jut-e rá egyelőre nem tudom, ez a hajnali edzés nem lesz a kedvencem, fáradt vagyok ilyenkor, a bemelegítés nem sikerült jól, bedurrant, megfájdult, kicsi nyújtás, menjünktovább, megintnyújtás, áhhhagyjuk.

10 km volt mára a feladat és mivel pont ma estére esik az Öt kör hatkor is, amin mérnem kell az időket, így gondoltam reggel megcsinálom. Hát rosszul gondoltam, semmi értelme nem volt, egy 4:50-es ezer után a derekam sztrájkolt, a vádlim bedurrant így onnantól már csak próbáltam legalább felváltva gyors köröket menni, fing volt az egész. Lehetnek reggeli edzések, de csak futás simán, ha ilyen résztávozás lesz, estére hagyom valahogy.

Ettől a 10 km meglett meg a pont is az Öt kör versenyre, időt javítanom esélytelen egyelőre 🙂 Viva crocs!